Cékla

A cékla nemcsak kiváló savanyúság, hanem megfelelő mennyiségben jó adag vitamin a szervezetnek. Nyersen a legnagyobb a gyógyhatása.

Nagy mennyiségben tartalmaz jó vízkötő képességű pektint, kiváló vérképző, segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, ezért bizonyos helyeken kiegészítő gyógymódként ajánlják vérszegénység esetén és jól szabályozza a máj anyagcsere folyamatait, növeli az ellenállóképességet, támogatja a nyirokrendszer működését.

Jó hatással van az emésztőrendszerre, normalizálja a vérnyomást, vízhajtó és méregtelenítő hatása közismert.

Egyes vizsgálatok szerint megakadályozza a daganatos sejtek szaporodását is.

A céklából készült ital segít leküzdeni náthát és az influenzát.

Segítségével tisztítókúrát is tarthatunk, mert rendszeres fogyasztásával közérzetünk javulni fog, savtúltermelésbõl származó gyomorpanaszaink pedig megszűnnek.

Mivel fogyasztásával elkerülhető a táplálék és a toxikus anyagok hosszas időzése a gyomorbélcsatornában, csökkenti az ebből eredő különböző betegségek kockázatát a máj, a belek működését, meggyorsítja a mérgek és a salakanyagok eltávolítását.

Enyhe hashajtó hatása révén székrekedésben és aranyérben szenvedőknek ajánlható.

A céklában megtalálható:

• A – bitamin
• B1 – vitamin
• B2 – vitamin
• C - vitamint

Ásványi anyagok közül tartalmaz:

• Folsavat
• Foszfort
• Ként
• Nátriumot
• Káliumot
• Magnéziumot
• Vasat
• Sziliciumot
• Rezet
• Kalciumot
• Jódot
• Bórt
• Mangánt
• Ként
• Kobaltot
• Litiumot
• Stronciumot.

Fontos szerepe van a méregtelenítésben és egyensúlyban tartja a szervezet sav-bázis egyensúlyát.

Rendszeres fogyasztása javithatja a közérzetünket.

A céklában található cukor könnyen hasznosítható, így gyors energiaforrást jelenthet a szervezetnek és terhes nők is bátran fogyaszthatják.

A népi gyógyászat a céklalé fogyasztását menstruációs zavarok esetén is javasolja.

A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat.

Csalán

A csalánt sokan csak gyógyitó ereje miatt ismerik viszont azt nem tudják, hogy nagyon finom és főzelék készithető belöle.

Le kell fórázni elkészités elött.

Gyógyteaként rendkívül sokrétű a felhasználási köre, általános erősítő, vértisztító, vizelethajtó, továbbá hólyaghurut, reuma, köszvény, bőrbetegségek, hajhullás, magas vérnyomás, gyomorhurut ellen is bizonyítottan jótékony hatással bír.

Tavasszal sokan alkalmazzák a csalánteát vértisztító kúrák részeként, mivel jól átmossa a veséket, és kimossa a vesehomokot és a veseköveket, de ezek megelőzésére is jó.

Ülőfürdőként aranyeres bántalmak kezelésére, borogatóként pedig bőrkiütésekre használják.

Mosóvizes változatban kiválóan alkalmas hajhullás és korpásodás megelőzésére, valamint hajzsírosodás ellen.

A kovasav-tartalma erősíti a kötőszöveteket, a körmöket, a hajhagymákat.

A csalán gyökérzetét (Urticae radix) béta-szitoszterin-tartalma miatt a prosztata jóindulatú daganatának kezelésére alkalmazzák, növeli a vizelet mennyiségét, csökkenti a prosztata térfogatát.

Főzetét külsőleg hajhullás és korpásodás ellen használják, vagy reuma elleni fürdővizet készítenek vele.

Kenőcs: A leveléből készített kenőcs az ekcémás bőrfelületekre jótékony hatással van.

Tea: Csészénként 3 teáskanálnyi drogot öntsünk fel forrásban lévő vízzel, majd 10 perc után szűrjük le. Vértisztító kúrákhoz javasolják, mert alaposan átmossa a veséket.

Fűszerként: Friss leveléből főzelék készíthető, illetve a leveleket megpárolva húsok köreteként fogyasztható.

Fürdő: A pattanásos bőrt csalánfürdővel kezeljük.

A szépségápolásban is komoly szerepet tölt be a csalán. A növény fiatal leveleit arcgőzöléshez használják, míg a belőlük készült krém bőrtisztító.

A zsíros, korpás bőrre különösen hatékony.

A csalánlevél drogjának nagy részéből klorofillt állítanak elő. Ez a zöld színanyag adja a levelek színét, és minden növényben megtalálható, mert a fotoszintézishez szükséges.

Az élelmiszeripar és a gyógyszeripar gyakran használja színező anyagként.

Régóta használatos reumás bántalmak gyógyítására. A gyógykezelést, melynek során a fájdalmas végtagokat a csalán friss hajtásaival csapkodják meg, ma is alkalmazzák.

Csicseriborsó

Energiaértéke: 100 g csicseriborsó = 1292 kJ, 314 kcal. 

Tápanyagtartalma: 

• 20 g fehérje, 
• 3,4 g zsír, 
• 48,6 g szénhidrát, 
• 9,5 g rost, 
• 27 mg nátrium, 
• 580 mg kálium, 
• 110 mg kalcium, 
• 428 mg foszfor, 
• 108 mg magnézium,
• 6,5 mg vas, 
• 30 mikrogramm 
• A-vitamin, 
• 0,5 mg B1-vitamin, 
• 0,15 mg B2-vitamin, 
• 1,5 mg niacin, 
• 0,54 mg B6-vitamin, 
• 4 mg C-vitamin.

A csicseriborsó kiválóan alkalmas a székrekedés megelőzésére, illetve kezelésére az élelmirost tartalmának köszönhetően.

Rendszeres fogyasztása esetén elérhető a vér koleszterinszint csökkentése valamint a szív-, és érrendszeri megbetegedések kialakulásának csökkentése is.

Kutatások igazolják, hogy pektintartalma miatt csökkenti az étkezések utáni gyors vércukorszint-emelkedést, ezért a cukorbetegek számára is közkedvelt növény.

Fokozott fehérjetartalmának köszönhetően gyakran fogyasztják sportolók, idősek is de kisgyermekek, várandós anyukák, valamint vegetáriánusok étrendjébe is beilleszthető.

Alacsony zsír- és magas rosttartalma kedvezően hat a fogyókúrázókra.

A növény tartalmaz karotint, valamint E-vitamint is. rendkívül magas a fehérjetartalma – ami, akárcsak a tönköly esetében, értékesebb, mint az állati eredetű.

Ez a borsófajta jelentős rosttartalma miatt alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére.

Rendszeres fogyasztása hozzájárul a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez, és ezzel mérsékli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.

Akár köretként is használhatjuk: csirke, pulyka, hal vagy tofu mellé is remek a megfelelő ízesítéssel – például zöldfűszerekkel és balzsamecettel.

A nyers csicseriborsó emészthetetlen méreganyagokat tartalmazhat, ezért az áztatáshoz használt vizet ki kell önteni, és csak friss vízben szabad főzni. Készítésekor egy fontos dolgot ne felejtsünk el: akárcsak a lencsénél, néhány órára vagy akár egész éjszakára áztassuk vízbe, majd öblítés után kezdjük el főzni!

Számítsunk 2 - 2,5 óra fõzési idõre. A fõzés alatt képzõdõ habot szedjük le a víz felszínérõl. A kuktában történõ fõzésnél minimum 45 perccel számoljunk. A csicseriborsót a jobb emészthetõség miatt 5 percig blansírozni (forró vízben rövid ideig fõzni), illetve olajon párolni kell. A zöldségfélék közül jól illik hozzá a padlizsán, sárgarépa, paradicsom, paprika, cukkini, zeller, póréhagyma, káposzta, vöröshagyma, burgonya.

Cukkini

Energiaértéke: 100 g cukkini = 32 kcal

Jól szolgálhatja az étrend színesítését, a választék bővítését, még a legkülönbözőbb diétákban is. Víztartalma jóval kisebb mint az uborkáhé, a tökhé vagy a dinnyéjé, viszont rendkívül sok fontos ásványi anyagot és vitamint tartalmaz.

Gazdag A-, B1-, B2- és C vitaminban és folsavban.

Alacsony energiatartalma miatt fogyókúrában bátran ajánlható, illetve megfelelő ételkészítési eljárást alkalmazva, a legtöbb diétás étrendben felhasználható.

További tápanyagértékei jellemzők a tökfélékre, így elhanyagolható mennyiségű zsiradékot (0,4 g/100 g), 1,5 g/100 g fehérjét, 5,3 g/100 g szénhidrátot tartalmaz.

Bár nem emelhetünk ki egyetlen vitamint vagy ásványi anyagot sem, amelyből jelentősebb mennyiséget tartalmazna, de a tápértéke a spárgatöknél valamivel nagyobb.

Az olasz minestrone levesböl nem hiányozhat.

A legjelentősebb a héjában található védőhatású béta-karotin, de bőségesen tartalmaz C-vitamint, folsavat, káliumot, kalciumot, foszfort, mangánt, cinket, valamint szelént. Nyákszerű és kesernyés anyagai jó hatással vannak a bélműködésre, a szelén, a C-vitamin és béta-karotin pedig immunrendszer-erősítő.

Vásárlásnál ügyeljünk arra, hogy hibátlan és kemény példányokat válasszunk, amelyek az ujjunk nyomásának nem engednek. A cukkini vásárlást követően tárolható a hűtőszekrény zöldséges rekeszében, kb. 5 napig. A vékonyabb és kisebb példány kiválóan alkalmas akár nyersen készülő salátákhoz, míg a nagyobbakat leveshez használhatjuk fel, illetve töltve.

Káposzta

A kalóriaszegény étrendre szorulóknak jó hír, hogy értékes összetevői mellett száz grammjában csupán 31, a savanyú káposztában pedig még ennél is kevesebb, mindössze 20 kalória van, miközben az ajánlott napi rostbevitel egytizedét fedezi ez a mennyiség.

A káposzta tartalmaz:

• C-vitamint (100 g káposztában 40 mg C-vitamin van)
• K- vitamint
• B1- vitamint
• E – vitamint.

A zöld levelekben sok béta-karotin van, amely antioxidáns, a légúti daganatos megbetegedések ellen védő hatása van és segíti a látást is.

Gazdag élelmi rostokban, az ásványi anyagok közül pedig a kalcium mennyisége kiemelkedő és a vasé is jelentős.

A káposztában lévő, csípős ízű mustárolaj antibakteriális hatású, tulajdonképpen természetes antibiotikumnak tekinthető.

Tiocianátot is tartalmaz, amely gyomorfekély esetében jótékony hatású.

A káposzta sokoldalúságát bizonyítja, hogy hatásos a gyomor, a bélrendszer, a tüdő, a mell és a petefészek rosszindulatú daganatos betegségeinek megelőzésében, sőt egyes vélemények szerint bizonyos esetekben a már kialakult rákot is képes gyógyítani.

A vérképzéshez fontos klorofillban gazdag. Mustárolaja nagy jelentõségû: erõteljes csíraölõ hatása miatt széles sávú antibiotikumnak tekinthetõ.

Egyik sajátos anyaga, a glükozinolát nagymértékben gátolja a ráksejtek kialakulását.

Magas rosttartalma serkenti az emésztést és a béltartalom áthaladását.

Táplálkozáskutatók akkor is ajánlják a káposzta étrendbe való beiktatását, amikor nem abból készül a főétel.

A káposztafélék fogyasztásakor felszabaduló glukózinolát ugyanis képes semlegesíteni a húsok sütésekor keletkező káros, rákkeltő vegyületeket, így akár egy egyszerű káposztasaláta is egészségvédő hatású lehet.

A savanyú káposzta különleges előnye, hogy az erjedés során olyan savtermelő, jótékony baktériumok szaporodnak el, amelyek kedvező hatással vannak a bélflórára, megakadályozva más, káros mikrobák megtelepedését.

A savanyítás megőrzi a káposzta C-vitamin tartalmát is, így a hordós káposzta télen is olcsó vitaminforrás.

Az pedig még értékesebbé teszi, hogy az igazi savanyú káposzta ízesítéséhez hagyományosan felhasznált fűszerek (mustármag, kapor, babérlevél, bors, köménymag, torma, stb.) maguk is egyben gyógynövények is, és légúti és emésztőszervi jótékony hatásuk hozzáadódik a káposzta értékeihez.

A népi gyógyászat a káposzta leveleit reumatikus fájdalmak ellen, borogatásra is ajánlja. Sodrófával, vagy egy üvegpalackkal kicsit megtörve használták, hogy a gyógyító nedve jobban hathasson.

Karfiol

Energiaértéke: alacsony, 100 g karfiol = 30 kcal ,126 kJ

Igy energiaszegény étrendek kialakításánál és a cukorbetegek számára kedvező tápanyagforrás lehet.

Szénhidráttartalma (3,9%) csekély.

A karfiolnak az egészséges táplálkozásban nagy szerepe van, mivel a benne lévő élelmirost és bizonyos kéntartalmú összetevők (a többi káposztafélékhez hasonlóan) védelmet nyújthatnak egyes betegségekkel szemben.

Továbbá a növény C-vitamin- tartalma is jelentős.

Akik emésztőrendszeri megbetegedésekben szenvednek, azoknak fogyasztása mellőzendő, mivel a növény magas rosttartalma miatt puffasztó hatású.

Konyhai felhasználására többféle alternatíva létezik. A legnépszerűbbek közé tartoznak a különféle változatú karfiollevesek (hagyományos módon, sűrítés tejföllel, tejszínnel, stb.), a rántott és a sült karfiol, de számos háztartásban savanyúságot is készítenek belőle.

Kelbimbó

Energiaértéke: 100 g konyhakész kelbimbó = 36 kcal, 4,5 % fehérjét, 85 % vizet és 4,4 % ballasztanyagot tartalmaz.

A káposztafélék általában is nagyon értékes táplálékaink, de a bimbóskel ezek közül is kiemelkedik gazdag tápértékével. 

Vitamin és ásványi anyag tartalma:

• C-vitaminból a napi szükséglet másfélszeresét, (112 mg-ot) fedezi,
• B-vitaminok,
• K-vitamin,
• béta-karotin,
• valamint kálium,
• kalcium,
• magnézium,
• foszfor,
• nátrium,
• vas,
• kén,
• króm.

Gyulladáscsökkentő, antioxidáns, rákmegelőző, immunrendszert erősítő, emésztést serkentő hatást tulajdonítanak neki elsősorban, de magas ásványi anyag- és vitamintartalma miatt más jótékony hatása is van.

Főzve, párolva sokféleképpen elkészíthető. Levesbe, főzelékként, köretként, rakott ételként, önállóan és más zöldségfélékkel együtt is ajánlható.

Gasztronómiai szakemberek szerint a fűszerek közül a köménymag, a szerecsendió és a majoránna illik elsősorban hozzá.

Arra kell vigyázni, hogy ne főzzük túl sokat, nehogy elveszítse vitamin- és ásványi anyagtartalmát.