Kukorica

Energiaértéke: a friss kukoricaszemeknek 100 gramm = 90 kalória, a szárítottnak 330 - 360 kalória (1300 - 1400 kJ)

A friss szemek 75% vizet, 3 - 10 g fehérjét, 4,3 g zsírt és igen sok, 15 - 17 g szénhidrátot, többek között glükózt, fruktózt és szacharózt, valamint összetett szénhidrátokat, keményítőt és 1,8 - 2,8 g növény rostot tartalmaznak.

A vitaminok közül 140 - 180 mg A - vitamint lelhetünk benne.

Szép sárgás színét nagyrészt béta-karotin tartalmának köszönheti, ebből jó néhányszor tíz mikrogrammot szállít számunkra.

Van benne továbbá B1- és B2 - vitamin. A B1 - vitamint akár vidámság-vitaminnak is nevezhetnénk, hiányában az ember hajlamos az idegességre, depresszióra.

A kukorica mintegy 1,5 mg niacinja (B3 - vitamin) főként olyan kötött formában van jelen, ami az ember emésztőrendszere számára hozzáférhetetlen.

Meszes vízzel kezelve azonban, ami nem véletlenül a tortillakészítés fontos lépése is, a niacin már felvehetővé válik.

A B - vitaminok közül kimutatható benne a pantoténsav, a B6 - vitamin (melyre bőrünknek van nagy szüksége, és növeli a nyálkahártyák ellenállóképességét), a biotin és csekély fólsav is. 0 - 12 mg C-vitamint és kevés, 2 mg E - vitamint is tartalmaz, nyomokban K - vitamin is mutatható ki belőle.

Az ásványi anyagok közül 6 mg nátrium, 330 mg kálium, 9 mg kálcium, 120 mg magnézium, 250-290 mg foszfor, 80 mg kén említendő.

A nyomelemek közül viszonylag sok 1,5 - 2,5 mg vas, 2,5 mg cink, réz mangán van benne.

A kukoricaliszt gluténmentes, ezért lisztérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják.

Kiemelendő foszfatidil-szerin tartalma. Ez a vegyület az agyi információátadás egyik kulcsmolekulájaként különösen 40-50 éves kortól hasznos a szellemi frissesség megtartásához. A stresszhatások, az idegesség és depresszió kivédésében is fontos.

Nem véletlenül eszik a mexikóiak a babbal együtt. Ez a zöldségpáros optimális arányban tudja biztosítani a szervezet számára a tápanyagokat.

Szénhidrát-összetétele elősegíti a vércukorszint megfelelő szabályozását.

A kukorica gyógynövény is. Levelének és gyökerének főzete fájdalmas vizelés, húgyúti és hólyagpanaszok esetén ajánlott. Vesehomok- és vesekő megelőző szer.

A torzsavirágzat bibeszálait, azaz a kukoricabajuszt még a megporzás előtt érdemes szedni, mert egyébként a megporzás és a magok érése után szedett kukoricabajusz hashajtó hatású.

Egyébként a belőle készült teát vízhajtó, enyhén élénkítő és értágító hatása miatt fogyasztják. A bajusz szaponinokat, cseranyagokat, sárgás színanyagokat, különböző olajokat, karvakrol illóolajat, pentozánt és keserű glikozidokat tartalmaz. Még cukorbajra is ajánlják.

A torzsa főzete orrvérzés, erős havivérzés esetén lehet hatásos.

A magok is vízhajtó és enyhén élénkítő hatásúak, borogatás készülhet belőle fekélyek, duzzadt, fájdalmas ízületek befedésére, szemölcsök kezelésére.

Allantoin tartalma sejtosztódást serkentő hatású, így a sebkezelés, sebgyógyítás szere.

A kukorica piciny, legfeljebb 8 - 10 cm-es még éretlen torzsája zöldségként nyersen, vagy főzve, ecetes, citromos salátalével is fogyaszthatók.

Éretten főzve, sütve, pattogtatva vagy megszárítva lisztnek megőrölve fogyasztható. A friss csöveket egyszerűen megfőzve, vajasan, fűszeresen, sózva vagy pedig grillezve ehetjük.

A főtt kukorica ízesebb, ha tisztítás és a bajusz eltávolítása után a burokleveleket a csövek mellé helyezzük a főzővízbe. Általában nem szokták sós vízben főzni, de kevés sóval főzve tán még finomabb.

A friss szemeket a torzsáról leválasztva és megfőzve salátának, zöldségköretnek, levesbetétnek, párolva és pürésítve is elkészíthetjük. A főtt kukoricaételek a són kívül kevés fűszert igényelnek, leginkább borsozni szokták.

A szárított kukoricaszemekből készült dara, durvább szemű és finomliszt is sokoldalúan felhasználható.

Az erdélyi receptek igazi ínyencséggé avatják, de az olasz receptekből is csemegézhetünk. Annak ellenére, hogy viszonylag új jövevény a kukorica Európában, Észak-Olaszországban polenta néven ugyancsak igazi nemzeti eledellé vált.

Végül nem feledkezhetünk meg a különböző ropogtatnivalókról, a reggeli cornflakesről, a kukorica-csipszekről, a mexikói takóról, a sós és édes pattogatott kukoricáról, amelyek csalóka csemegék; nem kevés kalóriával gazdagítják fogyasztóikat.

A kukoricaszemekből kivonható kukoricaolaj főzésre, sütésre, salátaöntethez egyaránt kiváló.

A kukorica csíráztatható is, a csírából előállított olajat egyre gyakrabban használják étkezési célokra, főként saláták és főzelékek ízesítésére, főzésre azonban már nem alkalmas.

A főtt kukoricának szánt csöveket legfeljebb két napig tároljuk hűtőben. Főzéshez hántsuk le a burokleveleket, és győződjünk meg, hogy nem penészesek-e a csövek. Ezeket ne használjuk föl. Megfőzve további egy-két napot eláll, ha nem hagyjuk kint a melegben, ahol könnyen megsavanyodik.

A kukoricaszemekből kivont keményítő textilkeményítésre is használatos, de a kozmetikai ipar is húz hasznot belőle; hintőporok, púderek alkotója. A gyógyszergyártásban a tabletták segédanyagaként használják.

Olaját az ipar is használja, rostjai a papírgyártás alapanyagául szolgálhatnak. A száraz torzsa elégetve fontos fűtőanyag, az energiaárak növekedésével felértékelődik.